Menü

Iskolánkról

 

Iskolánk sajátos arculata, a működés jellemzői (pedagógiai programunk)

 

Az iskola tradícióival, az elért eredményekkel, és az iskolával szemben támasztott szülői elvárások alapján az alábbi kiemelt céloknak, prioritásoknak kívánunk megfelelni:
a kommunikációs képességek, a beszéd és íráskultúra lehető legmagasabb szintre való fejlesztése,
az angol nyelv alap-, illetve középszintű használata, a nagy hagyományokra alapozott tehetséggondozás,
a lassabban haladók differenciált oktatása, hatékony segítése, a befejező szakaszban nívócsoportos matematikaoktatás,
osztálytól informatika oktatása, az alapozó szakaszban néptánc oktatása.
 
Nevelési céljaink
 
Lehetőséget és kellő segítséget szeretnénk adni a személyiség sokoldalú, minél teljesebb kibontakoztatásához.
 
Az alábbiakban meghatározzuk azokat az értékeket, amelyeket szándékaink szerint és minden igyekezetünkkel közvetíteni akarunk. (Felsorolásunk nem jelent rangsort.)
 
Kommunikációs képesség, beszédkultúra
 
Kulturált viselkedés
 
Egészséges életmód
 
Tudás és a munka tisztelete
 
Nemzeti hagyományok tisztelete, megismerése
 
A természet, az embert körülvevő környezet védelme, megbecsülése. A kiemelt tevékenységi formákról röviden : Kommunikációs képességek fejlesztése
 
A kommunikációs program fontos szerepet tölt be a társadalmi együttműködésben, a mai kor igényeinek megfelelő műveltségű emberek alapképzésében.

Mottónk: Szólj, s ki vagy, elmondom. (Kazinczy) 

 

Fejlesztési koncepciónk lényege:

Az oktatás, képességfejlesztés folyamatában az egyénekhez igazodó tehetséggondozás, felzárkóztatás.
Beszédkultúra, vitakultúra fejlesztése.
Az ismeretszerzéshez szükséges technikák elsajátítása.
Tudatos nyelvhasználat, összefüggésekben való gondolkodás kialakítása.
Az önművelés képességének megteremtése: olvasóvá nevelés, könyvtárhasználat.

Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink lehetőséget kapjanak a bemutatkozásra iskolai és városi stb. szinten is, és megismerjék a siker örömét. Magyartanításunkban kettős feladatot igyekszünk ellátni: megőrizni múltunk értékes hagyományait, nyelvünk változatosságát, szépségét, és továbbfejleszteni korunk igényeinek megfelelően. Szeretnénk megvalósítani az anyanyelv segítségével a magyarságtudat elmélyítését, a nemzethez való kötődés erősítését.

 

Minden évben megrendezzük a következő versenyeket:

Helyesírás
Nyelvünkben élünk!
Kazinczy Szépkiejtési Verseny
vers- és prózamondás
irodalmi pályázatok

 

Angol nyelv

Az angol nyelvet első osztálytól kezdve csoportbontásban oktatjuk, alsóban évfolyamonként 6, negyediktől 5 csoportban.
Az első három évben előkészítő, motiváló, főként auditív jelleggel történő ismerkedés, elsősorban érzelmi oldalról közelíti meg a tanulókat. Felkelti érdeklődésüket sok-sok játékkal, dallal színesítve a gyakran fárasztó tanulási folyamatot. Átmenetet biztosít az óvoda és az iskola között. Elérhetővé válik a cél, hogy a későbbiekben szorongás nélkül merjék használni a nyelvet és fogadjanak más idegen nyelveket is. (Iskolánkban 4. osztálytól német olasz és francia nyelv tanulására van még lehetőség.)
Tanulóink második osztályban kezdenek ismerkedni az angol olvasással, írással és a harmadik év tavaszán sor kerül egy írásbeli-szóbeli szintfelmérésre. Ennek a mérésnek az eredménye és az első három év teljesítménye alapján kerülnek a diákok (negyedik osztálytól) különböző szintű csoportokba – négy csoport heti 5 és egy pedig heti 3 órában tanulja tovább a nyelvet. A csoportok mindkét irányban átjárhatóak. Csoportváltás a tanár vagy az intézményvezető kezdeményezésére történik, ami azt jelenti, hogy ha egy tanuló teljesítménye mégsem a csoport szintjének megfelelő, a tanár megkeresi az évfolyamon a számára legmegfelelőbb közösséget. Mindig arra törekszünk, hogy minél homogénebb csoportokat alakítsunk ki, amely a tanulás szempontjából a legkedvezőbb a diákoknak.
A lassabban haladók, akik heti 3 órában tanulnak angolt, képességfejlesztő foglalkozásokon vesznek részt magyarból és matematikából.

 

Matematika

A matematikát 7. és 8. osztályban tanítjuk nívócsoportosan. Ennek az az oka, hogy hetedik osztályra alakul ki nagy különbség a tanulók tudásában, és nem lehet eredményesen tanítani ugyanazt a tananyagot ugyanolyan mélységben, ugyanolyan módszerekkel.
A tanulók haladási ütemük alapján kerülnek A, B, C, D csoportokba.
A csoport: a matematikát igen jól értő, kiváló képességű, gyors ütemben haladó, segítségre alig szoruló, a matematika tanulásában igen önálló gyermekek.
B csoport: a matematikát jól értő, jó képességű, jó ütemben haladó, kisebb segítségre szoruló, a matematika tanulásában önálló gyermekek.
C csoport: a matematikát alapvetően értő, átlagos képességű, közepes ütemben haladó, segítségre szoruló, a matematika tanulásában kevésbé önálló gyermekek.
D csoport: a matematikát nehezebben értő, gyengébb képességű, lassú ütemben haladó, sok segítségre szoruló, a matematika tanulásában nem önálló gyermekek.
Az egyes csoportokban való részvételt a 6. osztály végén írt vizsgadolgozat és az elért eredmény határozza meg. A tanulók más csoportba való áthelyezését a szaktanár javasolja a gyermek fejlődésének megfelelően.

 

Informatika

Mindennapi gyakorlatunkban megnövekedett az információ társadalmi szerepe, és felértékelődött az informálódás képessége. Az egyén érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához, az életvitele alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat a céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Az elektronikus adatkezelő eszközök fejlődésének és elterjedésének hatására kibővült az ember módszer és eszköztára, a megoldható problémák köre. Az új eszközök közül sokoldalúságával és hozzáférhetőségével kiemelkedik a számítógép. Iskolánk tízéves gyakorlata a műveltségi terület oktatásában garancia arra, hogy tanulóink elsajátítsák e követelményeket.

 

Néptánc

Gyorsan változó, rohanó világunkban minden nemzet egyre inkább ragaszkodik több évszázados kultúrájához, a hagyományos értékek megismeréséhez, továbbadásához. Mi is ezért tanítjuk a népi játékokat és a néptáncnak, népszokásoknak azt a rétegét, amelyet az általános iskolás korú gyermekek könnyen elsajátíthatnak. Ez a mozgásos kultúra, amely egybeesik a gyermekek hallatlan mozgásigényével, fejleszti egyensúly- és ritmusérzéküket, állóképességüket.
A népzene, a néptánc tükrözi népünk gondolkodásmódját, lelki gazdagságát, hitvilágát. Aki kisiskolás korban megízleli a közös éneklés, játék, tánc boldogságát, megőrzi ezt a kedvet a későbbiekben is, és nem zárkózik el attól, ami népi, nemzeti e szavak legnemesebb értelmében.

 

Tanórán kívüli tevékenységek

1. Napközis csoportokat igény szerint szervezünk:
1-4. évfolyamon létszámtól függően. A napközi változatosságát, színességét szolgálják pl. az alábbi tevékenységfajták:
agyagozás, agyagégetés
origami
bábkészítés, babaruhavarrás, gyöngyfűzés stb.

2. Művészeti jellegű szakkörök: kézműves, tűzzománc, néptánc, felsős kórus, alsós kórus, színjátszó kör.

3. Tantárgyi jellegű szakkörök: matematika, fizika, földrajz, kémia, történelem, környezetvédelem, második idegen nyelv

4. Diáksportkör: leánytorna, vívás, kézilabda, kölyökfoci, kosárlabda, floorball

Hagyományosak iskolánkban a nyári táborozások, vándortáborok, tanulmányi kirándulások (a 7. osztály tanév végén országjáró kirándulásra megy), külföldi kapcsolatok.

 

Diákönkormányzat

Osztályonként 1 tanuló képviseli a gyermekközösséget. Az így létrejött diáktanácsot diák-önkormányzati vezető irányítja. Ez a rendszer arra szolgál, hogy a tanulók felvessék problémáikat, megtegyék javaslataikat mind a tanítási, mind a tanulási feltételekkel, mind az iskolai élet egyéb területeivel kapcsolatban.

A szülő-pedagógus kapcsolattartás fórumai

Az iskola és a szülők közti jó kapcsolat nem a hivatalos fórumok működtetésétől függ elsősorban. Meghatározó a folyamatos és rendszeres kapcsolattartás, amely alapvetően személyes jellegű, és az együttműködő készségen alapul.
Lehetőségek még a kapcsolattartásra:
osztályok szülői értekezlete
rendkívüli szülői értekezletek
évfolyamok szülői értekezlete
fogadóórák
személyes megbeszélések

 

Az iskolában működő szülői szervezetek:

Szülők Közössége (osztályonként 2 választott képviselő)
Iskolaszék (Célja a nevelő és oktató munka segítése, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményt fenntartó, továbbá az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködése.)

 

Hagyományaink

Az iskola élete, mindennapjai sok-sok apró szokásból, íratlan törvények gyakorlatából, az egész közösséget megmozgató nagy eseményekből épül rendszerré. Ezek mindegyikének leírása hosszadalmas lenne, csupán néhány jelentősebbet emelünk ki.

 

Ünnepélyeink

Hagyományos, az iskola valamennyi tanulóját érintő ünnepélyeink:
tanévnyitó
október 23.
március 15.
a ballagással egybekötött tanévzáró.
A fenti hivatalos iskolai ünnepélyeken kívül különböző szervezeti keretekben megemlékezünk más nevezetes eseményekről, évfordulókról (Zenei Világnap, október 6., Mikulás, karácsony, Jókai nap, Költészet Napja, Föld Napja, anyák napja).

 

Kulturális programjaink

Nagy és régi hagyománya van az iskolai Ki mit tud?-nak. Az itt legjobb eredményt elért tanulók közül választjuk ki a tanév végén rendszeresen megrendezett Bemutatkozik a Jókai szereplőit. Ez a bemutatkozó műsor elsősorban a különböző szakkörök, művészeti csoportok produkcióira épül (néptánccsoportok, kórusok, színjátszók).

 

Kézműves kiállítás, börze

A napköziben folyó színes, sokféle foglalkozáson készült gyermekmunkákból már több éve rendezi a napközis munkaközösség a karácsonyi és húsvéti vásárt. A bevételből a későbbi munkák anyagszükségletét fedezik. Az egész évi tevékenység bemutatását szolgálja a hagyományos év végi kiállítás.

 

Játék és sport

Az utolsó tanítási héten kerül sor a gyermeknap és a sportnap megrendezésére.
A gyermek- és sportnapon játékos, színes programokat szervezünk a gyermekek számára. Egy eseménysorozat befejezéséül ezen a napon vetélkednek az egyes korosztályok a Jókai Kupáért két sportágban (leány kézilabda és fiú labdarúgás

 

Iskolai kitüntetések

Jó tanuló, jó sportoló átadása: sportnapon
Kitűnő tanulmányi eredményéért átadása: tanévzárón (8.o.)
Jókai plakett átadása: tanévzárón